zenék

2013. augusztus 15., csütörtök

12.) Buli és hazaérkezés.....

/ Sziasztok köszönöm a kommentet....... arra gondoltam, hogy felteszem egy blogmegosztó facebook oldalra, hogy többen is olvashassák. Tényleg és ha olvassátok akkor mondjátok meg lécci, hogy hol és hogy találtatok a blogomra. Amúgy itt az új rész. Mostanában kb. olyan hosszú részeket hozok mint a Horvátországos mert nem tagadom kicsit megcsúsztam a történetben....sajnálom de remélem a hosszú részek kárpótolnak.... :)/

" Lauren szemszöge: "
Reggel korán keltem, mivel ugyebár hamar lefeküdtem aludni. Mikor kimentem a nappaliba Danivel találtam magam szemben.
- Jó reggelt!- köszönt mosolyogva.
- Neked is.- ültem le mellé a kanapéra.- Mindenki alszik?- kérdeztem.
- Ahha az egész bagázs. Szerintem tegnap túl sokáig tartott az a játék.- válaszolt.
- Hát igen...Mit gondolsz mit csinálhattak?- néztem a húgomra.
- Nem tudom de most olvastam egy kicsit utána a fiúknak... és inkább nem gondolnék bele a játékba.- borzongott meg.
- Na miért?- ültem közelebb hozzá és a laptopjához.
- Hát eléggé, hogy is mondjam....- húzta el.
- Gyerünk már nem fognak egész nap aludni!- kértem meg.
- Oké. A fiúk nagyon .... perverzek.- mondta ki. És megmutatta a fotókat. Meg cikkeket.
- Figyu én is mutatok valamit a fiúkkal kapcsolatban.- vettem át a laptopot, gyors megkerestem azt a cikket. Majd Dani felé mutattam a laptopot.
- Aha ezt már én is olvastam. Hidd el én is nagyot néztem...- mondta. Beszélgettünk még elég sokáig addig Dani felment twitterre. Egyszer csak megszólalt.
- Nincs kedved twitcamezni?- vetette fel az ötletet. Persze beleegyeztem. Egy csomó nézőnk lett hirtelen. Kérdezgettek minket meg dicsértek. Mi persze minden rajongói kérdésre válaszoltunk. Hülyéskedtünk is. Már vagy két órája beszélgettünk a rajongókkal. Mikor Lisa kijött. Elköszöntünk a rajongóktól majd kikapcsoltuk a laptopot.
- Hát ti?- ásított Lisa.
- Már egy ideje fent vagyunk......- álltam fel. Majd mind hárman kimentünk a konyhába. Reggelire csináltunk palacsintát... :D:D:D Miután meg reggeliztünk úgy döntöttünk UNO partyt tartunk hárman.
Fél tizenkettő volt és már nagyban játszottunk amikor kopogtak.
- GYERE BE!!!- ordítottuk egyszerre. Belépett Amy.
- Szia Amy!- köszöntem.
- Sziasztok! Azt hittük még mindig alszotok.- mosolygott Amy.
- És akkor miért jöttél?- kérdezte Lisa.
- Azért mert engem küldtek azért, hogy felébresszelek titeket.- végre leült mellénk.
- Hát én és Lauren már hamarabb fent voltunk mint ti.- szólt Dani.
- Oké. Értem. Na szóval, azért kellett volna titeket felébresztenem, mert a fiúknak az az ötlete támadt, hogy elmehetnénk az este bulizni.- mondta el a fiúk ötletét Amy.
- Én benne vagyok de Laut meg Danit nem fogják beengedni a szórakozóhelyekre. Úgyhogy... nem tudom.- vonta meg a vállát Lisa. Nekem őszintén nem volt ellenemre, hogy elmenjenek.
- Oké akkor behívom a többieket. És akkor megbeszéljük...- állt fel Amy majd balettos kecsességgel kiment. Hallottuk az ajtócsapódást, de tovább játszottunk. 5 percet sem kellett várnunk és újból nyílt az ajtó. Felnéztünk és mindenki jött befele. Majd újból ajtócsapódás. Mindenki elhelyezkedett.
- Na akkor Lisa jönnél este bulizni?- kérdezte Niall.
- Én már Amynek is mondtam, hogy szívesen mennék de nem tudom, hogy mi legyen Laurennel és Danivel.- tette le a kártyákat Lisa.
- Télleg!- kiáltott fel Louis.- Erre nem is gondoltunk.- húzta el a száját. És elkezdődött a hangzavar mindenki mást mondott, hogy hogyan oldják meg. Katherine még azt is felvetette, hogy ne menjenek. Érdekes módon az senkinek nem jutott eszébe, hogy egyedül is itt maradhatnánk esetleg elmennénk valahova egyedül. A vicc az egészben, hogy úgy beszélgettek mintha mi ott se lennénk. Danivel egymásra néztünk.
- E-LÉG!- ordítottuk egyszerre. Erre mindenki ránk nézett. Mintha csak most vették volna észre, hogy ott vagyunk.
- Észrevettétek már, hogy 1.) itt vagyunk 2.) nem vagyunk óvodások.- törte meg a csöndet Danielle.
- Igen nem vagyunk ovisok tudunk magunkra vigyázni. Itt lehet minket hagyni pár órára.- folytattam.
- Dehát...- kezdte el Christina.
- Nincs semmi de!!!- jelentettük ki Danivel.- Menjetek el nyugodtan bulizni. Mi is elleszünk nem kell minket agyon félteni.- szemforgatással fejeztem be a mondatomat.
- Rendben akkor ma este 8-kor indulunk szórakozni.- mosolygott Zayn. Mind beleegyeztek. Elmentünk egy puccos étterembe ebédelni. Majd az egész napot végig a tengerben töltöttük illetve a tengerparton lett is pár fotó.


Úgy döntöttünk, hogy vacsorázni a parton fogunk. Igen piknikeztünk. Kb. úgy kell elképzelni a piknikünket mint a Believe it klippünkben.
Úgy hét órakor már otthon voltunk és Dani és rajtam kívül mindenki készülődött.
Ilyenek voltak a lányok ruhái:









































































































 


A lányok nagyon jól néztek ki. Mondanom sem kell mi történt amikor meglátták őket a fiúk.
- Wow! Nagyon csinik vagytok!- bólogatott Harry. Az összes fiú dicsérte őket.
- Na indultok?- kérdeztem.
- Hé miért akartok minket kipaterolni?- kérdezte Katherine.
- Nem akarunk de ha most nem indultok el akkor soha.- szólt Dani. Elkezdtek megindulni, de Christine alig akart minket itt hagyni.
- Oké akkor nem nyittok ki idegeneknek ajtót és bármi gond van hívjatok.- tisztázta velünk már úgy századszorra
- Igen igen.- hajtogattuk Danivel.
- De biztos hívtok?- kérdezte.
- Christine! Jó hogy hívunk de lécci pótanyuci indulj már!- tereltem kifelé. Nagy nehezen de 8 órakor elindultak. Fél órán át játszottunk de aztán elkezdtünk szenvedni. Kimentem a konyhába és megtaláltam a mai hírlapot. Írták benne, hogy van egy vásár aminek pont ma van az utolsó napja. Lesz tűzijáték és van sok olyan játék lehetőség ami csak a vidámparkban található meg.
- Dani!!!- kiáltottam ki a nappaliba.
- Mi az?- üvöltött vissza.
- Gyere egy kicsit!- hívtam. Hallottam ahogy fel kell és komótosan kijön a konyhába.
- Na mi az?- kérdezte.
- Ezt nézd!- adtam oda neki az újságot. Elolvasta láttam ahogy a szeme követi a sorokat.
- Ez nagyon jó, ide muszáj elmennünk!- mondta és ledobta az újságot.
- Oké akkor menjünk!- mondtam.
- De hát egyedül?
- Most miért? Nem csak ők érezhetik jól magukat az utolsó nap.- jelentettem ki.
- Oké menjünk öltözködni!- mosolygott ravaszul Dani. Elmentünk és fél óra alatt kész is voltunk. Kényelmes de csinos ruhát vettünk fel mind ketten:
Mikor végeztünk mindketten megdicsértük a másikat. Míg Dani pakolt el egy táskába pénzt meg ilyeneket én csörgettem Ivant.
- Háló!- szólt bele.
- Szia Ivan! Lauren vagyok!- mondtam.
- Igen mit szeretnél?- kérdezte.
- Azt szeretném kérdezni, hogy elvitted-e már a többieket a szórakozóhelyre?
- Igen már el is jöttem onnan.- válaszolta.
- Rendben akkor azt szeretném kérni, hogy vigyél el engem és a húgomat Danit valahova.- mondtam neki.
- 10 perc múlva ott vagyok.- szólt és letette. Elmentem a konyhába Danit a fotelben találtam úgy, hogy a telefonjával babrál.
- 10 perc és jön Ivan.- mondtam majd leültem mellé.
- Oké.- a 10 perc szinte elrepült. Azt vettük észre, hogy dudáltak. Gyorsan kimentünk majd bezártunk. Megnéztük, hogy a többieké is be van-e zárva. Mázlinkra be volt. Gyorsan beültünk.
- Hova vihetem a hölgyeket?- kérdezte Ivan.
- A vásárba.- mondtuk egyszerre. 15 perc alatt ott voltunk. Kiszálltunk a kocsiból.
- Köszönjük a fuvart majd hívjuk, hogy mikor jöjjön értünk. De kérem erről ne szóljon a többieknek.- mondta Dani. Ivan elhajtott mi pedig beljebb mentünk a tömegen. Sokan mutogattak ránk.
- Vattacukor!!!- örült meg Dani mikor meglátott egy vattacukor standot. Vettünk 1-et amit ketten ettünk (colásat). Végig mentünk és nézelődtünk. Felszálltunk az óriáskerékre ahonnan beláttuk az egész vásárt ami szó ami szó nagyon-nagy volt. Mikor leszálltunk odajött hozzánk egy lánycsapat.
- Sziasztok! Ti nem a Cimorelliben vagytok benne?- kérdezte egy szőke lány.
- De igen.- válaszoltam.
- Akkor kérhetnénk egy autó grammot?- kérdezte egy másik lány.
- Persze!- mondtuk miután egymásra néztünk Danivel.
- Hatalmas rajongóitok vagyunk!- jelentették ki egyszerre miután aláírtuk a füzetüket.
- Nincs kedvetek velünk tartani?- kérdezte Dani.
- Igen! Nagyon szívesen.- beszélgettünk velük miközben felültünk minden játékra. Mollynak, Harmonynak és Aprilnek hívták a három lányt. Kérdezték, hogy hol a többi tag mi elmeséltük majd elkértük a címüket és mondtuk, hogy majd küldünk a többiektől autogrammot. Amikor a színpadnál voltunk egyszer csak meghallottuk a bemondó nevét.
- És most köszöntenék két fiatal lányt aki a népszerű Cimorelli lánybandában vannak benne. Ha hangosan tapsoltok talán feltudjuk őket csalogatni.- erre hatalmas tapsvihar tört ki. Így felmentünk. Kaptunk két mikrofont. És elénekeltük nekik a Call me maybet felváltva. A dal közepén intettünk Apriléknek, hogy jöjjenek fel. Láttam rajtuk, hogy nagyon- nagyon örültek ennek. Velük együtt táncoltunk. Mikor vége lett pont elkezdődött a tűzijáték.
- Ez aztán az emlékezetes végszó.- jegyezte meg a bemondó.
- Köszönjük szépen! Örülünk, hogy Európában is sok rajongónk van reméljük még jövünk ide.- mondta Dani.
- Sajnáljuk, hogy nem az egész banda lépett fel de ígérjük, hogy bepótoljuk még.- mondtam majd lementünk a színpadról. A tűzíjáték még tartott végignéztük miközben fagyiztunk. Utána elköszöntünk Apriléktől. Korombeliek voltak és számot is cseréltünk. Felhívtuk Ivant aki 5 perc alatt ideért és 15 perc alatt haza vitt. Otthon át beszéltük a vásárt majd miután megnéztünk egy filmet elaludtunk.

*Eközben a bulin( Lisa szemszöge) :*

Mikor odaértünk mindenki ivott egy poharat. Kivéve Amy és én, ő egy alkoholmentes sört kért. Én pedig csak sima colát. Elkezdtünk táncolni. Nagyon jól éreztem magam. Sokat táncoltunk. Táncoltam a lányokkal de mindegyik fiúval is. Ittunk is egy kicsit de csak amíg a határ van. A fiúk viszont..... Liamen kívül mindegyik seggrészegre itta magát. Egyszer Niall fel is kért táncolni egy lassú számnál. Már akkor sem volt tudatánál. Miközben lassúztunk:
- Szeretlek!- súgta oda a fülembe. Nem vettem komolyan amit mond, mert szerintem csak a pia beszélt belőle. Hajnal 1-kor indultunk haza. Ivan értünk jött nagy nehezen de bepakoltuk a fiúkat is. Miután hazaértünk segítettünk Liamnek ágyba tenni Harryt, Louist, Zaynt és Niallt mindenki elment aludni. Halkan léptem be a kunyhóba. Benéztem mindkét lány szobájába és már aludtak. Én gyorsan letusoltam pizsamába öltöztem és elaludtam.....

*Másnap ( a hazaindulás napja)*
" Lauren szemszöge: "
Reggel nyolckor keltünk Danivel. Gyorsan megreggeliztünk. A többiek mind aludtak. Felhívtuk Ivant és elmentünk bevásárolni. A lányok 10 órakor ébredezni kezdtek. És mivel pont akkor értünk haza ezért Lisáék érdekesen néztek ránk.
- Mit csináltatok?- kérdezte Christine.
- Bevásároltunk!- mondta Dani. Majd elkezdtünk Danivel és Lisával szendvicseket gyártani. Aztán becsatlakoztak Amyék is. Liam már fent volt és segített nekünk.
- Nem kéne már felébreszteni Harryéket?- kérdezte Liam.- Mert még pakolniuk is kell.
- Majd Lauren felébreszti őket.- mondta Lisa. Megjegyzem 12 óra volt és este 8-kor indul a gépünk. Felkeltem és elindultam a fiúk háza felé. Benyitottam és mindegyik fiú ki volt ütve.
- Fiúk, fiúk!- mondta suttogva. Semmi.
- Fiúk, fiúk!- mondtam normális hangnemben. Megint semmi.
- Fiúk!- emeltem fel a hangom és szintén semmi. Gyors átszaladtam hozzánk.
- Dani segítesz?- kérdeztem.
- Ah megyek!- mondta.
- De kell a duda!- suttogtam. Bementünk a szobánkba. Tegnap szereztük be én is meg Dani is egyet-egyet.
- Azzal meg mit csináltok?- kérdezte Lisa.
- Ébresztünk!- mondta Dani.
- Remélem nem bánod.- mondtam Liamnek. Megrázta a fejét. Átszaladtunk a fiúk házába. Még aludtak mindig.
- Oké akkor 1,2,3!- mondtam majd megfújtuk a dudát. A biztonság kedvéért a fülük mellett.
- Mi a fa**!- kelt fel Harry nehezen. Mellette voltam így szájon vágtam.
- Ba***átok meg egy ilyen este után  már a normális kelés is k***a szar.- mondta Louis. Őt pedig Dani vágta pofon. Hát igen a mi családunk nem szereti a káromkodást.
- Nem nyafog hanem fel kel mert ma este megyünk haza!- mondtam.
- Úgyhogy pakoljatok!- mondta Dani. A biztonságkedvéért még megfújtuk egyszer. Aztán otthagytuk őket.

* Fél óra múlva: *
 Miután mindenki megebédelt tartottunk egy kis sziesztát. Egyszer csak Chrsitine elüvölti magát.
- LAUREN CHRISTINE CIMORELLI ÉS DANIELLE NICOLE CIMORELLI!- üvöltötte. Összenéztünk Danivel és láttam, hogy ő se tudja mit csináltunk. Egyszer csak ajtócsapódás és Christine jön be rajta. (Mindenki más már ott volt).
- Mégis mit csináltatok tegnap?- kérdezte. Majd ledobta az újságot elénk. A címlapon voltunk azzal a címmel, hogy ,, Lauren és Danielle Cimorelli a nyári vásáron...."
- Megmagyarázzuk.- kezdtem.
- Azt remélem is.
- Mikor elmentetek jól elvoltunk. De azután elkezdtünk szenvedni. Lauren meglátta, hogy ezt hirdetik az újságban. Így felhívtuk Ivant és elmentünk. Közben találkoztunk rajongókkal azokkal összeismerkedtünk.- mondta Dani.
- Jól elvoltunk felültünk játékokra néhányan autogrammot kértek. Aztán amikor a színpad közelében voltunk felhívtak minket. Kérték, hogy énekeljünk és nem mondhattunk nemet. És gondolom akkor lettünk lefotózva. De fél tizenegykor már rég itthon voltunk és filmet néztünk.- mondtam.
- És mit kerestetek ott?- kérdezte Katherine.
- Mi csak jól akartuk magunkat érezni és nem akartunk megzavarni titeket.- mondta Dani.
- És amúgy is biztonságban voltunk.- mondtam.
- Rendben.............. De ne legyen többször ilyen.- mondta Christine. Soha nem tudtunk egymásra sokáig haragudni. Ez a jó benne. Mindenki elment és elkezdett összepakolni...............

" Niall szemszöge: "
Nagyban pakoltunk és kérdezgettük Liamet, hogy mit csináltunk részegen. Jókat röhögtünk rajta. Liam abbahagyta a mesélést.
- Ja és Niall szerelmet vallott Lisának.- jutott eszébe. Én hirtelen megdermedtem és éreztem, hogy fal fehér vagyok.- De Lisa nem vette komolyan mert szerinte csak a pia beszélt belőled.- tette hozzá. Itt megnyugodtam. Egyedül a fiúk és Lauren tud erről, hogy Lisába bele vagyok esve....

* 8 órakor: *

" Lauren szemszöge: "

A repülőn ülünk és hülyéskedünk. Christinnel megegyeztünk, hogy úgy mondjuk el a történetet, hogy Ivan velünk volt. Zenét hallgattam a repülőn. Csináltam egy fotót Daniről a repülőn.
Aztán még Lisa átküldött egy fotót bluetoothon. Mert megkértem. Ez az a fotó:
Beállítottam hívóképnek. Majd mindenki elvolt. Bekötöttünk magunkat landolás előtt. Mikor leszálltunk rögtön megláttuk anyuékat. Rohantunk hozzájuk. Jól megölelgettük anyut és aput majd hazamentünk. Otthon már este 10 volt és mi is fáradtak voltunk úgyhogy megbeszéltük, hogy majd holnap beszélgetünk................

2013. augusztus 11., vasárnap

11.) Horvátország!!! /második rész/

/ Sziasztok újra itt két nappal később.... Ezt így is terveztem, hogy ezen a héten dupla résszel jövök ami extra hosszú. Talán ez nem lett annyira de igyekeztem :) Jó olvasást a következő részig.
Puszi: xLolax/

Reggel későn keltem fel. Mikor kiértem Lisa és Dani már nem volt ott. Egy levelet találtam csak a helyükön.
*Levél*:
Szia Lau! Elmentünk a városba. Na keress senkit mert mindenki ott van! Sajnáljuk, hogy itt hagytunk de túl sokáig aludtál.
Xoxo: Dani és Lisa

,,Remek" csaptam az asztalra. Csináltam magamnak tejeskávét és egy szendvicset. Miután megreggeliztem kimentem az erkélyre. Amyék házánál láttam, hogy Christina kint van. Elég érdekesen néztem rá. Mikor meg látott viszonozta ezt a nézést. Berohantam a házba. Fél perc sem telt bele kopogtattak. Kinyitottam és Christina állt előttem.
- Hát te?- kérdeztük egyszerre. Gyors beengedtem.
- Nem a városba vagy?- kérdeztem.
- Ezt én is kérdezhetném tőled...- válaszolta. Megmutattam neki a levelet. Elolvasta.
- Én is ilyet kaptam csak Amytől és Katherinetől.
- Hmmm...... ez gyanús, nagyon, nagyon gyanús.- néztem.- Arra gondolsz amire én?- kérdeztem.
- Szívassuk meg őket?- kérdezte. Erre elkezdtem bólogatni. Elkezdtük megbeszélni a szívatást. Eljátsszuk, hogy elrabolnak minket.
- Oké akkor írjunk egy levelet! Tessék itt egy lap és egy toll. De te írd mert te tudsz úgy írni, hogy ne ismerjék fel. Elkezdtem írni és felváltva diktáltuk mit írjak.
- A lányokat elraboltuk. Ha nem fogjátok el hozni azt amit akarunk, akkor nem lennék a két lány helyében. Muhaha. Ma éjfélre gyertek a vízmű melletti sikátorba. Mert ha nem........- olvastam fel a levelet. Odahelyeztük Lisáék levele helyére.
- És akkor most jöjjön a nehezebb része.- néztünk össze Christinaval. Mindent feldúltunk mintha kerestünk volna valamit és mintha az elrabolásnál ellenkeztünk volna. Mindhárom házzal megcsináltuk. A hab a tortán, hogy kiöntöttük az egyik lisztet. Az ajtót nyitva hagytuk és a telefonokat ki kapcsoltuk. Egy pénztárcával indultunk el. Elmentünk vásárolni. Pluszként a sikátornál csináltunk egy olyan fotót amin meg vagyunk kötözve, koszosak vagyunk és félünk. Persze egyenként. Így rejtett számról majd elküldjük este 10-kor. Mindenfélét vettünk ruhákat és mindent.

" Lisa szemszöge: "
Reggel elmentünk vásárolni és Lauren ott hagytuk abban a tudatban, hogy csak ő van otthon. Amyék ugyan ezt csinálták Christinnel. Ez az egész azért van, hogy megvehessük a szülinapi ajándékukat. Délkor még ebédeltünk egyet.
- Lányok nem kéne már haza mennünk?- kérdezgették egyre többször a fiúk.
- Fiúk nyugi Laurenék tudnak magukra vigyázni.- mondtam nekik.
- De megnyugodhattok, mert már indulunk.- állt fel Danielle. Elindultunk a kocsihoz. Ivan elvitt minket haza. Miután kiszálltunk Ivan rögtön elhajtott.
- Hé az ajtók nyitva vannak!- kiáltott Katherine. Beszaladtunk. Minden feldúlva. Dani meglátott egy levelet.
- Hé nézd!- kezembe vettem. Miután elolvastam egy hatalmasat sikítottam és sírva rogytam a földre. Dani odaült mellém és ott sírtunk. Amy és Katherine átjött. Mielőtt kérdezhettek volna bármit is átnyújtottam nekik a levelet. Mellénk ültek és velünk sírtak. A fiúk rohanva érkeztek meg a szobánkba.
- Mi a baj?- guggolt le hozzám Niall. Annyira rázkódott a vállam a sírástól, hogy Amy adta át a levelet. Elolvasták a fiúk. Megpróbálták leplezni ugyan de őket is megviselte, láttam.
- De mégis mit kéne elvinnünk?- kérdezte Harry. Na ez az a dolog amire senki nem tudott válaszolni.
- Fogalmunk sincs.- mondtuk Danivel egyszerre. Fél órán keresztül mindenki gondolkodott, hogy mégis mit kérhetnek az ember rablók.
- Semmi olyan dolog nincs amit odaadhatnánk.- mondta Amy.

" Niall szemszöge: "
A napunkra teljesen rátette a bélyeget ez az egész rablás. A lányok vagy sírtak vagy pedig a sírógörccsel küszködtek. Még Louis sem viccelődött. Én Lisa mellett ültem és a hátát simogattam, hogy megnyugodjon. Normális esetben örültem volna ennek de nem most. A végén megbeszéltük, hogy úgy teszünk mintha elvinnénk azt a valamit. Bármi is legyen az. Megpróbáltuk mind a két lányt felhívni de ki voltak kapcsolva. Este tízkor vacsoráztunk Lisa egyszer csak elővette a telefonját a szája elé tette a kezét és elkezdett sírni. Felmutatta egy kép volt amin Lauren megkötözve és piszkosan ül. Majd Lisa váltott és Christina volt ugyanígy. Miután meg ettük az ebédet mindenki elkezdett készülődni. Miközben öltöztünk egyszer csak éneklést hallottunk a lányok házából. Értetlenül néztünk össze a fiúkkal. Gyorsan átszaladtunk amit láttunk az az volt, hogy Amy ül az asztalon és gitározik a lányok pedig a kanapén ülnek és énekelnek.
Érdekes volt számomra, hogy még a legnagyobb szomorúságukban is tudnak énekelni. Furcsa volt őket ilyennek látni. A mindig pezsgő, bolondos és mosolygós lányokat szomorúnak és szótlannak látni.
* Lisa szemszöge:*
A Wings-et énekeltük mikor a fiúk megjöttek. Ez alatt a szám alatt nagyon sok emlék jutott eszembe Christina-ékról. A közös hülyéskedések, a klip forgatások, a közös izgulások egy-egy fellépés előtt. Lauren visszahúzódó személyisége és Christina amikor parancsolgat. Ezek mind-mind eszembe jutottak és mint egy kis film úgy peregtek le előttem az emlékek. Végignéztem a többieken és láttam, hogy velük is ez történt............ Eljött a a fél tizenkettő. Felhívtuk Ivan-t. 10 perc múlva már a kocsiban ültünk és imádkoztunk. Ivan kitett minket a vízműnél. Odasétáltunk a sikátorhoz. Elkezdtünk beljebb menni. A húgom hangját hallottam meg amint sikít. Aztán Christina-t amint azt hajtogatja "Segítség,segítség!". Erre elkezdtünk futni, majd..................

" Lauren szemszöge:"
Egész nap a várost jártuk a nővéremmel. Csodás volt, sokat fotóztunk. Itt van pár fotó:


















































És még rólunk is fotó:















 
Éjfél előtt egy órával odamentünk a sikátorhoz.
- Szerinted mennyit rágódtak már azon, hogy mit kell elhozniuk?- kérdezte Christina miközben nyalta a csokis fagyiját.
- Fogalmam sincs.... de biztos nagyon sokat.- mondtam majd bekaptam a nyalókám (colás volt :3). Ott hülyéskedtünk a sikátorban már vagy egy órája amikor nagyon halkan de lépteket hallottunk. Mivel egy kis beszélgetés is volt, ezért nagy nehezen de kiszűrtük, hogy a mi embereink azok. Mivel beszélni nem beszélhettünk ezért Christina elkezdett mutogatni, nem értettem mit akar ezért értetlenül néztem rá. Majd a nővérem fogta és meghúzta a hajam. Egy hangosat sikítottam erre. Ránézve a nővérem elégedett arcára megértettem, hogy sikítanom kellett volna. Elkezdte azt hajtogatni, hogy segítség. Én értettem ebből, hogy színészkedjünk. Hallottuk, hogy a lépek gyorsulnak majd futólépésbe váltanak át. Felsikítottam még egyszer.
- Áuuu ez fá-há-há-ájt....- mondtam sírós hangon. Majd megérkeztek a "megmentőink". Mielőtt megláttuk volna egymást elkezdtünk röhögni. Így kilenc érdeklődő szempárt láttunk meg. Amiből négy teljesen kisírt volt.
- Mi a f....- kezdte el Harry de mivel Katherine közel állt hozzá ezért szájba vágta.- Áúúú...- fogta az arcát. A lányok odarohantak hozzánk és megöleltek.
- Az egész egy szívatás volt?- kérdezte Liam és Niall egyszerre.
- Ahha.....- röhögtük el magunkat a nővéremmel.
- A szívbajt hoztátok ránk.- szólt Amy. A fiúk is odajöttek így csoport ölelés lett belőle. Majdnem megfojtottak minket Christinaval olyan szorosan öleltek. 
- Jó elég lesz... meg leszünk fojtva.- mondtam nekik. Nagy nehezen de elengedtek. 
- Akkor irány haza!- adta ki a parancsot Louis.
- Te mikor is nőttél fel?- kérdeztem Louis-tól és láttam Christina-n, hogy ő is ezt akarta kérdezni.
- Hááát úúgy... ma- mondta Louis.
- De nála ez átmeneti állapot.- mondta Zayn. A fiúk mind bólogattak.
- Héé igenis érett vagyok.- Erre a kijelentésére, jöttek az "Ahha, persze" reakciók.- És neked meg mikor lett ilyen csípős a nyelved. Hogy beszólogatsz?
- Néha szokott ilyen lenni.- mondta Katherine. Beszálltunk a kocsiba.
- Nézd csak az elveszett madárkák!- mondta Ivan egy félmosollyal az arcán.
- És mégis mire volt jó ez az egész szívatás?- kérdezte Zayn. 
- Azért mert úgy hagytatok ott, hogy csak egyedül vagyok, pedig ott volt Christina/Lauren!- vágtuk rá egyszerre a nővéremmel.
- Bocsiiii! De sokáig aludtatok.- ölelt meg Dani.
- Jó de mit csináltatok egész nap? Mert gondolom nem a sikátorban voltatok egész nap.- kérdezte Liam.
- Úgy minden felé.- válaszolta Christina. Erre jött a kérdés özön. Megérkeztünk így gyorsan bementünk a házunkba. Vagyis mindenki bejött hozzánk. Még mindig kérdezgettek. Már kezdtem unni így odadobtam Lisának a gépem. Mint egy csapat óvodás köré gyűltek és nézegették. Mi Christinaval leültünk két fotelba és összepacsiztunk. Olyan megszólalásokat hallottunk, mint:
- Hé voltatok étterembe és nekem nem is szóltatok?- Niall.
- Azta ez csodaszép táj.-Katherine.
- Ilyen lányok voltak a strandon? Nekünk is el kell holnap menni!- Harry. Mi ezeken csak fel-fel nevettünk. Aztán mindenki elvonult aludni.
- Aztán nem elszökni!- köszöntek el a fiúk. Én is gyorsan elaludtam. 
* Másnap:*
És a nyaralás második hetére ébredtünk. Elég hamar felkeltem. Még csak 8 óra volt. Kipattantam az ágyamból majd a felöltözés után kimentem a konyhába. Összedobtam egy gyors reggelit mindhármunknak. Majd kiszaladtam a kis összekötő "járdára". Nagy meglepetésemre Liambe botlottam.. 
- Hova, hova?- kérdezte.
- Sehova. Csak úgy kiszaladtam.- mondtam majd megfordultam volna ha nem tesz fel több kérdést.
- És ezt, higgyem is el?- nézett furán.
- Igen?- kérdeztem vissza.- Amúgy meg megnéztem, hogy milyen a táj egy tájképhez.
- És?- kérdezett vissza.
- Mi ez vallatás?- kérdeztem. Majd sarkon fordultam és beszaladtam. Halkan összeszedtem a rajzcuccom, majd kilopakodtam. Odakint a kis fahídon leültem és elkezdtem rajzolni. Egyszer csak négy fiú takarta előlem a kilátást. Niall, Zayn, Liam és Louis.
- Ha ezentúl követni fogtok nem tudom mit csinálok veletek.- jelentettem ki.
- Szépen rajzolsz.- dicsért meg Zayn.
- Szerintem meg az lenne a szép ha félre állnátok mert takarjátok a kilátást.- mondtam.
- Valaki még mindig cinikus kedvében van.- bólogatott Louis. De legalább félre álltak.
- Köszönöm.- mondtam majd folytattam. A rajzzal kész lettem így kifestettem. Elég rossz volt mert 4 zavaró személy mindig nézett. Mikor végeztem megkönnyebbülten sóhajtottam fel. Gyors felkaptam a kezembe a cuccaimat. Majd bevittem. A képet letettem száradni. Kimentem hátha nincsenek ott a fiúk. Szerencsémre nem voltak. Elkezdtem a körnél sétálni. Közben a közös dalunkat énekelgettem. Úgy a hatodig körnél belegondoltam a szövegbe és mint akit fejbe vágnak úgy hasított belém a megfelelő cím. ,,Nem szerelmes dal" Elkezdtem rohanni befelé. Útközben neki mentem Daninek és Lisának. A szobámba elővettem a laptopom miközben kapcsolt befelé idegesen dobogtam az egérpadon. Mikor bekapcsolt megkerestem azt a felvételt amin a dal rajta van és átneveztem a címre amit kitaláltam. Mikor kimentem a konyhába Dani és Lisa már reggeliztek.
- Lau miért voltál, olyan izgatott?- kérdezte Lisa.
- Azért mert egy nagyon jó címet találtunk a dalunknak.- mondtam majd leültem reggelizni.
- És mi az?- kérdezte Dani.
- Nem szerelmes dal.- válaszoltam. 
- Jézusom! Ez nagyon találó!- vágták rá egyszerre. A reggeli további részében erről beszélgettünk. Mikor közöltük az ötletet a többiekkel, ők is így fogadták.
- Várjunk csak!- gondolkodott el Harry.- Mi eddig nem csak szerelmes dalt énekeltünk?- kérdezte a fiúktól. Elkezdtek helyeselni.
- Most komolyan? Mindig azt akartok énekelni ami egy csajról szól?- kérdezte Lisa.- Legyetek már egy kicsit színesebbek.- na jó ezt egyszerre mondtuk mi hatan.
A nap további részében fürödtünk a tengerben, ja és elmentünk egy full elegáns étterembe. Este pedig a többiek felelsz vagy merszeztek, de én és Dani elmentünk aludni..............

" Amy szemszöge: "
A fiúk a felelsz vagy mersznél nem voltak annyira visszafogottak. Úgy is mondhatnám, hogy tisztára perverzek voltak. Laurennek és Daninek volt esze, hogy nem jött.... Hajnali 1-kor fejeztük be a játékot..................

2013. augusztus 9., péntek

10.) Horvátország!!! :D:D:D

/ Na megérkeztem a nyaralásból és hoztam az új részt. Sajnálattal veszem észre, hogy mostanság már egy kommentelőt se látok. Ez elszomorít. Remélem ez nem azért van mert rosszul írok. De remélem, most már fogtok írni. Ha már én is visszatértem. :D:D:D De mivel most utaznak Horvátországba ezért képözön lesz a mostani részben. Plussz extra hosszúra tervezem. És holnap márfent lesz legalábbis megírom a folytatást mert kicsit megcsúsztam:)/

Reggel 10-kor keltem. ,,A francba!" gondoltam magamba. Gyors felkeltem és magamra kaptam valamilyen ruhát.
A hajamat is gyors bevasaltam. Mikor kimentem már minden a feje tetején állt. Mindenki ide-oda rohangált. Igaz a kicsik azok csak viccből. Én szépen lassan lesétáltam a konyhába. Közbe kikerültem Amyt és elkaptam Nicket esés közben. A konyhába felültem a konyhapultra miközben ittam egy pohár tejeskávét és megettem a szendvicsemet amit csináltam.
- Lauren ugye tisztában vagy azzal, hogy ma megyünk Horvátországba?- rázott fel a bambulásból Christine.
- Teljesen.- bólogattam.
- És nem akarsz összepakolni?- kérdezte cinikusan.
- De. De minek rohanjak? Hisz 6-kor indul a repülő.- válaszoltam diplomatikusan. A nővérem épp válaszolni akart amikor egy hatalmas dübbenést majd valaminek az eltört hangját hallottuk. Aztán rá egy percre sírást. Egyszerre kezdtünk el rohanni a zaj központja felé ami nem más volt mint a fürdőszoba. Mikor megláttuk, hogy Joey ül a földön és sír. A keze pedig véres, mellette pedig a tükördarabjai. Gyors odarohantam Joeyhoz és felkaptam.
- Hozok kötszert!- futott el Christine. Hála istennek én papucsban voltam, de Joey mezítláb. Kivittem a szilánkok közül. És letettem magam elé.
- Joey mi történt?- kérdeztem az öcsémet.
- Hát... mi csak játszottunk.....-szipogta.- és Nick... véletlen nekilökött a....a tükörnek és az leesett....- fejezte be. Átnéztem, hogy van-e valahol szilánk de szerencsére nem volt. De a keze tele volt apróbb vágásokkal amik véreztek. Megérkezett Christine a kötszerrel. Bekötöttük Joey kezét. Persze a többiek már ott voltak. Kivéve anya és apa.
- Tényleg apuék hol vannak?- néztem körbe.
- Elmentek bevásárolni.- szólt Dani. Amy odament Joeyhoz.
- Nézd csak mit találtam....- vett elő egy nyalókát. És odaadta Joeynak. Persze erre Joeynak eltűnt a könny a szemébe és boldogan elrohant. Amy adott még a másik kettőnek is.
- Én is kaphatok?- kezdett el gyerekeskedni Louis. Amy röhögve dobott neki egyet majd a többi fiúnak is. Az incidens után elmentem pakolni. De én nem ilyen hatalmas nagy rohanással. Két hétre megyünk nem olyan nagy ügy....
Előkészítettem a ruhákat. Biztonság kedvéért hosszú nadrág és pulóvert is tettem el. Eltettem a hajvasalóm, a fogkefém, a hajkefém, a tusfürdőm. Eltettem a fürdőruháimat (2 van). Tettem el pár társasjátékot és a telefonom töltőjét. Tettem el legyezőt... meg ilyen kis apróságokat. Két bőröndbe pakoltam bele mindent.
A telefonomat és a fényképezőgépemet töltőre tettem és a gépről levettem a képeket. Egy kisebb táskámba - ami majd a repülőn is nálam lesz - beletettem a laptopom, zacskót ( a biztonság kedvéért), gyógyszereket, egy üveg vizet majd úgy döntöttem amíg a feltöltődnek a gépek lemegyek egy kicsit. Mikor lementem még mindig állt a bál. A kicsiik a kanapén ültek és látványosan unatkoztak.
- Hát ti?- kérdeztem őket.
- Katherine azt mondta, hogy üljünk le mert mindig láb alatt voltunk.- mondtam Christian.
- Én unatkozom.- szenvedett Nick.
- Akkor gyertek játszani.- hívtam őket. Kimentünk az udvarra. Elkezdtünk focizni, majd csak simán labdázni. Fél óra telhetett el így amikor a kicsik kifáradtak és bementek. Én kint maradtam és a fűben ültem a gondolataimmal amikor egyszer csak odajött hozzám Lucky. a kutyusunk.
- Na mi az? Veled se foglalkoznak?- kérdeztem a kutyától. Felvettem az ölembe és elkezdtem simogatni. De a kutya túl volt pörögve így kimászott az ölemből és a füvön hempergett. Jót nevettem neki. Odahozott egy labdát. Fogtam és eldobtam neki. Mivel okos kutya utána rohant és bukdácsolva de visszahozta. Eléggé kölyök még ezért hamar kifáradt. Az ölembe bújt és már csak a cuki kutyaszuszogását hallottam. Elkezdtem simogatni....és elmélyedtem a gondolataimban.
Dani így talált rám.
- Lauren! Hahó föld hívja Laurent!- legyezett az arcom előtt Dani.
- Itt vagyok!- ráztam meg a fejem.
- Te egyáltalán bepakoltál?- kérdezte Dani.
- Persze! De nem kell mindig összevissza rohangálni csak azért mert pakolok.- mondtam.
- Hát rendben de gyere ebédelni anya üzeni!- mondta Dani. Szép lassan felálltam a karomban tartva elvittem Luckyt a házához és betettem. Miután letettem mocorgott egy kicsit. De aztán édesen aludt tovább. Míg ezt csináltam Dani ott várt engem az ajtóban. Vele együtt bementem.
- Sziasztok!- köszöntem.
- Szia! Hát te meg hol voltál egész délelőtt?- kérdezte Harry.
- Pakoltam majd játszottam a kicsikkel az udvaron aztán pedig Luckyval.- mondtam.
- Ahha.- vont vállat Harry majd tovább ette a bolognaiát. Én is leültem majd nagyon gyorsan megettem. Még a többieknél is gyorsabban.
- Köszönöm szépen!- álltam fel az asztaltól mire a többiek kikerekedett szemmel néztek rám. Én ezzel mit sem törődve felmentem a szobámba. Levettem a töltőkről a cuccaimat. Majd a töltőket a bőröndbe, a gépeket pedig a táskámba vágtam be. De aztán eszembe jutott, hogy a laptop táskát nem tettem el így azt is bepasszíroztam a bőröndömbe.
* 17 órakor: *
- Gyerekek, kapkodjátok magatokat!- ordította apa. Én gyorsan felkaptam a válltáskámat és elindultam a bőröndjeimmel. Mindenki elég hamar leért.
- Lányok!- állt meg hirtelen Lisa.
- Mi van?- kérdeztük kórusban.
- Kell egy fotó a facebook oldalunkra.- mondta majd odaadta apunak a gépet.
Beültünk a kisbuszba és elindultunk. Lisa fotózó lázban égett így a kocsiban is meg lettem örökölve.
- Lisa nem volt már elég?- kérdezte Niall. Igen a fiúkat is megörökítette párszor.- Már megvakultam a vakutól.- Előre néztem és láttam, hogy Niall Lisa mellett ül. Magamban nagyon jót mosolyogtam. Én Danivel és Amyvel ültem leghátul. Előttünk Harry, Louis, és Zayn. Azok előtt pedig Niall Lisa és Liam. És azok előtt pedig Katherine és Christine. Legelől meg ugyebár anyu és apa.
- Gyerekek ne bomoljatok!- szólt hátra anya.
- Anya mi nem bomolunk! Csak a fiúk nem szokták meg Lisa fotózási mániáját.- magyarázta meg Dani.
- Istenem a paparazzók nem csinálnak rólunk ennyi fotót.- jelentette ki Liam. Ezen mi lányok elröhögtük magunkat.
- Majd rájöttök!- mondtuk nekik egyszerre.Odaértünk a repülőtérre. Betettük a csomagokat és felszálltunk a magánrepülőnkre. (Wow! Ez így kimondva....) Elbúcsúztunk persze. Bekötöttük magunkat, de az ablakon keresztül még mindig integettünk.
- Jó összetartó családban éltek.- jegyezte meg Louis.
- Hát 11-en vagyunk testvérek.- mondta Katherine. Elértük a megfelelő magasságot és kikötöttük magunkat. Én is  fotóztam, de csak egyet.
A repülőutat végig hülyéskedtünk. De persze volt egy nyugisabb idő amikor mindenki elfoglalta magát. Christine Nick-kel- a barátjával - beszélgetett skype-on. Én zenét hallgattam és közbe Ellivel és Angela-val cseteltem. Körbenéztem. Dani és Amy halkan beszélgetett és néha felnevettek. Katherin mellettem ült és zenét hallgatott. A fiúk aludtak, Lisa pedig alvó fiúkat meg persze minket is lefotózott.
Egy idő után a lányok elköszöntek tőlem mert náluk éjjel volt. Ahogy láttam Christina is búcsúzkodik. Odaültem hozzá beszélgetni.
- Szia!- ültem le mellé.
- Szia Lau!- köszönt vissza.- Szerinted milyen lesz a szállásunk?
- Nem tudom. De ahogy anyuékat ismerem KIRÁLY lesz.- mondtam teljes meggyőződéssel. Még elbeszélgettünk egy kicsit de aztán mivel a nővérem fáradt volt ő is elaludt. Körbenéztem és már mindenki aludt.
- Hánykor kelhettek fel ezek?- gondolkodtam hangosan. Majd gondoltam egyet és odamentem Lisa-hoz elvettem az öléből a fényképezőt. Kikapcsoltam a vakut és mindenki egyenként és csoportosan illetve kisebb csoportokban is lefotóztam. Majd mint aki jól végezte dogát visszatettem a gépet Lisa-hoz. Nem tudtam aludni. Olyan izgatott voltam. 3-4- szer elbóbiskoltam 5 percre de össz-vissz ennyit pihentem. Egyszer csak elkezdett Dani ébredezni. Kinyitotta a szemét.
- Ott vagyunk már?- kérdezte majd elásította magát. Megráztam a fejem.
- Nem, még nem.
- És te ki is aludtad magad?- kérdezte. Elkezdtem számolgatni.
- Négyszer 5 percet aludtam elvétve.- mondtam.
- Wow! És te még nem is tűnsz álmosnak.- kerekedett el a szeme. Azt az arcot látni nagyon vicces volt így elkezdtem halkan kuncogni. Pár óra múlva minden lány felkelt. És mivel a mi időnk szerinte reggel fél tíz volt ezért megvicceltük egy kicsit a fiúkat. Igazából csak felkeltettük őket. Elővettük a hangfalakat. Nem tudom miért de Katherine-nél volt. Bedugtuk a laptopomba max hangerőre tettük mindenhol és elindítottuk ezt:
- Mi az mi van?-ilyeneket ordítottak a fiúk és úgy felugrottak, hogy elestek pont egymásra. Mi ezen dőltünk a nevetéstől.
- Látom valakik nagyon frissek!- nézett ránk szúrós szemmel Harry. 
- Hát nem szólhattok egy szót sem mert magatok miatt keltetek fel.- szólt kuncogva Amy. Odajöttek a géphez.
- Ezt a videót te csináltad?- fordult Zayn Danihez. Dani büszkén bólogatott. Ezután zenére elkezdtünk römizni.
Majd egy csomó hülyeséget csináltunk. Aztán meg ersze ettünk és ittunk.
- Kapcsolják be az öveket!- hallottuk a pilóta hangját. Egy hang nélkül odaröppentünk (xD) a helyünkre és bekapcsoltuk az övüket. Landoltunk majd gyors összepakolás után kiszálltunk. Érte mentünk a csomagjainknak majd elindultunk.
Egy kisbusz várt minket egy nagyon helyes sofőrrel. Jól van na én is lány vagyok és álmodozni szabad <3<3<3 Beszálltunk majd elindultunk a szállásra nagyon messzire mentünk majd egyszer csak azt vettem észre, hogy nincs az út körül csak víz. Kiszálltunk és a sofőr megadta a számát, hogyha be akarunk menni a városba akkor hívjuk fel. Körbenéztünk, pár csoda házikó várt ránk.
Az egyikre rá volt írva, hogy One Direction, a másikra Christine, Katherine és Amy. A miénkre pedig, hogy Danielle, Lisa és Lauren. Bementünk és fantasztikus volt. Örömünkben mindent eldobtunk és ugrálva sikítoztunk a lányokkal. Ahogy halottam a másik lányházból is ilyen hang jött. Kezdetét vette a szobastoppolás. Majd a kipakolás Ezzel gyorsan meglettünk aztán kimentünk az erkélyre. Természetesen Lisa itt is fotózott.
Mikor kimentünk a "mini stégre" láttuk, hogy a fiúk már a vízbe lökdösik egymást. Mi is gyorsan átöltöztünk fürdőruhába majd indultunk. Amyék házánál mindenki találkozott. A fiúk kézen álltak (elég sekély volt ahhoz a víz). Christine ezt kihívásnak vette így szaltózott egyet.
- Wow!- döbbentek le  fiúk. Eléggé akrobatikusak voltunk úgyhogy még párszor wáóztak. Elkezdett sötétedni (más időzóna). Így gyorsan bementünk. Bedugtuk a szúnyogriasztókat és gyorsan elaludtunk.........
*Másnap:*
Reggel eldöntöttük, hogy bemegyünk a városba. Christina fel is hívta Ivan-t (a sofőrt). Így bementünk. Bevásároltunk. Mivel elég hűvös volt ezért majdnem mindenki hosszúnadrág, pulcsi szerelésben volt. Igen este jött egy kisebb hidegfront de az időjárás szerint csak pár napra. Útközben voltunk egy parknál is ahol Lisa lefotózott az enyémmel is de a sajátjával is.
Miközben sétáltunk odaértünk egy játszótérhez is. Lisa elkezdett hintázni. Niall hirtelen elvette Amytől Lisa gépét (ő vigyázott rá) és elkezdte fotózni.
- Hogy rólad is legyen fotó.- mondván.
Mivel az egész napot végig sétáltuk és vásároltuk nagyon fáradtak voltunk este. Még beszéltünk anyuékkal videó cseten de ennyi is volt. Ja meg még csináltunk egy webkamerás képet is:
De aztán mindenki aludt..................................................................................................