37.) Katherine szülinapja!!!

Sziasztok! Hoztam az új részt és még nincs is a hónap utolsó napja. Ugye mekkora haladás?
Most valahogy sikerült sok időt szereznem magamnak egy kis betegséggel. Szóval aki szintén hiányzik ezen a héten a suliból annak jobbulást. :) Na most nem is szeretnék többet mondani. Jó olvasást!
Xoxo: Lola

*Március 4.:*

Azta már teljesen benne vagyunk ebben a koncertezésben... De persze közben töltjük is fel a videókat legutóbb februárban lett feltöltve egy Outfites videó amiben én vagyok a főszereplő és lényegében az egyetlen szereplő is.

Sajnos van egy hátulütője ennek mégpedig, hogy Katherine szülinapját nem tudjuk megtartani teljes családi körökben. Legalábbis mi ezt gondoltuk, de kiderült, hogy a mi drága menedzserünk leszervezte, hogy haza tudjunk utazni addig. De nagyon gyorsra mivel megyünk és jövünk....
Hajnalban... nem is mert éjjel 1-kor keltünk fel, kettőkor meg már a repülőn ültünk. Egyáltalán nem néztünk úgy ki, mit a hullák....Áh dehogy! Persze mondanom sem kell, hogy, mint mindenki én is bevágtam a szunyát amint felszálltunk.

*A reptér előtt landolás után:*

A három muskétás

Mint látható nem voltunk épp a toppon. De a lényeg, hogy elalvás nélkül elértünk a kocsihoz. Mondjuk a repülést végig aludtuk szóval ez nem nagy teljesítmény. A kocsiban még aludtunk egy kicsit majd meg is érkeztünk. Megjegyzem reggel 7 volt mikor leparkoltunk a ház előtt. Mivel nem voltak nagy bőröndjeink (mindenki csak egy napra csomagolt) ezért rögtön bemehettünk. Anya amikor meglátott minket csak annyit tátogott, hogy menjetek aludni. Több se kellett rögtön elhúztunk a szobáinkba aludni. Illetve Dani lusta volt elmenni a saját szobájába ezért nálam aludt.
****************************

Kemény 3 óra alvás után frissen keltem fel. Akarom mondani keltettek fel. Christina keltett, hogy nyomás díszíteni. Miután kicsit átfésültem a hajam és Danit is sikeresen ébren tartottam lebattyogtunk a konyhába. Kaptunk közösen egy díszekkel teli dobozt. Kezdhettünk díszíteni. Kitettünk egy plakátot:

A lemezlejátszón beállítottam Taylor Swift- 22-t, igen tudom nagyon találó. Mindent sikerült szépen feldíszíteni és az ajándékokat is letettük egy asztalra.
- Amúgy...- kezdtem a kérdést.- Hol van Kath?
Azért kérdeztem mert nem úgy ismerem, mint aki 11-ig aludna.
- Apuval elmentek vásárolni.- jött a válasz Lisától. Ennek a tudatában kicsit megnyugodtam így felszaladtam a szobámba lehozni az ajándékomat. Ami...................... egy sütikönyv amiben csak muffinok vannak. De mivel ez így túl megszokott, ezért mindegyik nekem tetsző recepthez tettem egy post it-et rajta különböző üzenetekkel. Mint például, hogy hanyadikáig van ideje elkészíteni vagy, hogy A RENDELÉS LEADVA meg ilyeneket.
A könyv persze be volt csomagolva. Igaz, vagy fél kiló ragasztószalagot elhasználtam. Levittem az ajándékos asztalhoz, majd leültem az asztalnál a helyemre, ahogy mindenki más és úgy vártuk az ünnepeltet. Apa és Katherine nem várakoztattak meg minket így hát hamar kezdődhetett az ünnepi reggeli. Ami lángos volt teával....nyami. 
Miután mindenki megreggelizett jöhetett a torta és az ajándékosztás. Ami eléggé jól sikrült mind az a képekből is látszik. 

Mindennek nagyon örült. Aztán mi még elénekeltük neki Taylor Swift-22 című dalát. A közös program pedig az volt, hogy elmegyünk egy baseball meccsre. Szóval mondanom sem kell miután mindenkiben tudatosult ez, eltűntünk készülődni. Én nem mondom, hogy annyira túl öltöztem. Úgy éreztem, hogy ehhez az eseményhez inkább sportosabb ruha illik, ezért így is választottam ruhát. Én szerintem egész gyorsan kész lettem. Onnan gondoltam, hogy anyuék után én voltam az első. Kath volt az aki utolsónak lett kész, de azért megkapta a szülinaposnak járó koronát. Kocsival mentünk vagyis végig hallgattuk ahogy apa, Mike és Kath megbeszélik a két csapatot akik ma egymással játszanak. Mind a hárman egyhangúan állítottak, hogy az A csapat fog nyerni. Tudom nincs olyan, hogy A csapat, de a valódi nevüket nem tudom. Jól elvagyok a baseballal, de nem vagyok annyira benne a témában. A szabályokat tudom, mert van, hogy kimegyünk játszani, viszont egyetlenegy csapatot se tudnék mondani.

Kell egy kép is ;)

Amikor már odaértünk és leültünk a helyünkre Mike, Christina és Alex elment kaját venni.  Eredetileg csak a két fiú ment volna, de miután mindenki leadta a rendelését rájöttünk, hogy kell még egy személy.
Kajavárás közben észrevettem, hogy ki is ül mellettem.
- Jó napot Mr. Norton!- köszöntem Ellie apukájának. Nem csodálkoztam, hogy találkozok a Norton családdal, hisz hatalmas baseball rajongók.
- Ó szia Lauren!- vett észre ő is. Jól elbeszélgettünk amíg meg nem jött Ellie is.
- Lauren!- örült meg Ellie.
- Na úgy érzem Lauren szívesebben beszélgetnél Elise-vel. Szóval ha ő nem haragszik át is ülök az ő eddigi helyére.- szólt Mr. Norton, azzal át is ült arra a székre, ahol eszerint Ellie ült volna.
- Köszi apu. Szeretlek. Itt van amit kértetek anyuval. - leadta a kaját és már le is ült. E közbe nekem is kiosztották amit rendeltem. 
Esküszöm, hogy megpróbáltunk figyelni a meccsre, egy ideig sikerült is. De valahogy Dani, Ellie és én érdekesebb dolgokról beszélgettünk. Meg néztünk pár helyes srácot is. 
- Úúúúú látjátok azt a fekete hajú srácot zöld pólóban?- szólt Dani. Odapillantottunk.
- Tényleg helyes.- mondta Ellie.
- Héé. - böktem meg.- Neked nincs barátod. 
- De van. Viszont...- emelte fel a mutató ujját.-Bámulni szabad.
Ezen nagyon nevettünk. Láttunk pár fura alakot is. Például olyat aki befestette az egész arcát az egyik csapat színeibe, vagy aki a kutyáját beöltöztette baseball játékosnak. Igen úgy látszik mindenhol vannak érdekes emberek.
Még amikor otthon feküdtem az ágyamba akkor is elnevettem magam, ha eszembe jutott az egyik ilyen figura. De próbáltam keveset gondolni rájuk, mivel korán fogunk kelni, vagyis muszáj sokat aludni. Kell az energia. És nem is kellett sok mert már el is ért a álmosság és húztam a lóbőrt...