27.) A baleset

Sziasztok! Most nem egy hónap múlva hozom az új részt. :D És ez köszönhető a hosszú hétvégének. Meg annak is, hogy meg lettem fenyegetve, hogy most már ne hozzam ilyen későn ezt a részt :) Amúgy látom, hogy haladunk az 5000 oldalmegjelenítéshez (ami a fele a 10000-nek) és már meg van a meglepetésem rá. Már egy hete kész van. Amúgy a részhez annyi a hozzáfűznivalóm, hogy..... tudjátok mit nem lövöm le a poént. Jó olvasást! És írjátok meg, hogy tetszett ez a rész. :D Ja és hangulatilag ajánlom, hogy hallgassátok közbe ezt a számot ----> Emeli Sandé - Read all about it
Xoxo: Lola

"Dani szemszöge:"

Már egy ideje lecsúszott Lauren. Mivel nem mondtuk meg neki, hogy kiabáljon föl mikor leért ezért elindultunk. Nem csúsztunk le mivel én már elég fáradt voltam hozzá. Mike-ék pedig elkísértek. Elég sokáig sétáltunk mert természetesen ez a pálya van a legtávolabb a levonótól.
- Szerintetek mit szól majd Lau a pályához?- kérdeztem a bátyáimat.
- Két lehetőség van. Vagy nagyon rosszat mond, vagy nagyon jót.- mondta Alex. Amikor a levonón leértünk egy hatalmasat ugrottam. Bele a hóba... mi se természetesebb... Amikor felálltam lesöpörtem a havat. Megpillantottam anyuékat és oda mentem.
- Szia anya!- köszöntem.
- Szia kicsim! Lauren?- kérdezte.
- Azt hittem már leért.- lepődtem meg.
- Hát ide még nem jött.- mondta Lisa. Egyszer csak a mentősök szirénáját hallottuk meg helikoptert. Nem igazán foglalkoztam vele, hisz még sose történt ilyen a családunkkal. A Halál pálya felé ment. Tovább beszélgettünk. Már egy kicsit türelmetlen voltam, hogy hol lehet a nővérem. De nem igazán gondoltam rosszra. Biztos visszament a szállásra.
- Nem lehet, hogy visszament a szállásra?- kérdeztem meg.
- De lehet.- menjünk, nézzük meg! Úgyis fázok már!- indult el Kath. A mentősök amúgy pont akkor értek le amikor mi indultunk. Egyszer csak egy ismerős sikolyt hallottam... Amyé.... baj van.
Csak azt láttam ahogy odafut a mentősökhöz. Anya is utána ment. Sőt mindenki odagyűlt. Nem értettem az egészet. Olyan szavakat értettem csak ki, hogy: baleset, szikla, ájulás, súlyos sérülés....
De kire vonatkozik? Odamentem az említett területre, hogy megértsem miért fognak mindjárt sírni anyuék. Amikor megláttam hogy ki fekszik a hordozóban a földbe gyökerezett a lábam.
- Lauren...- suttogtam magam elé. Nem az lehetetlen gondoltam magamban. Ilyen nem történhet. Olyan szintű sokkos állapotba kerültem, hogy még sírni sem bírtam. Csak bámultam. Csak akkor sikerült kibillenteni a sokkos állapotból amikor a mentősök elmentek.
- Dani! Danielle!- rázogatott anya.A könnyes szemeimet ráemeltem anyára.

:(:(:(

Majd sírni kezdtem. Anya magához vont és csitítgatott, de nem igazán ment mikor ő is a zokogás hátárán volt. Amikor már kicsit lenyugodtam anya megszólalt:
- Gyere! A szálláson átöltözünk és megyünk a kórházba!- majd el is indult.
- Ne menjünk azonnal a kórházba!- makacsoltam meg magam.
- Dani nem hiszem, hogy ebben a ruhában beengednének.- mondta Christina. Nem igazán emlékszem arra, hogy egyáltalán, hogy jutottunk el a szállásra. Az utat nem láttam a könnyeimtől. Katherine támogatott be a szobánkba. Miután szólt, hogy öltözzek át ott hagyott. Az ajtó becsukódása után éreztem magam teljesen egyedül... Nem akartam mást csak sikítani. Nem érdekelt, hogy tiszta szutykos vagyok ledőltem az ágyba. Az arcomat a párnákba temettem szorosan és sikítottam. Amíg csak volt levegőm. Majd a sikítás zokogásba torkollott. Nem tudom mennyi ideig voltam így. Egyszer amikor egy kicsit sikerült összeszednem magam elhatároztam, hogy felöltözök. Minél gyorsabban akartam ez megtenni még mielőtt egy újabb sírógörcs rám tört. Nem igazán figyeltem, hogy mit veszek föl. Miután felvettem a ruhát egy kis vizet fröcsköltem az arcomra, hogy megnyugodjak legalább addig amíg a kórházba érünk.... A kórházba.....Arra a helyre ahol Lauren fekszik és azt sem tudom, hogy mi történt vele. A mosdókagylóra hajtottam a fejem és éreztem ahogy újra elő buggyannak a könnyeim. Még azt sem vettem észre amikor Christina bejött.
- Dani, indulunk!- mondta mellém lépve. Nagy megerőltetés volt felemelnem a fejem és ránéznem. Igaz csak elmosódva láttam. Chris szomorkás mosollyal törölte le az arcomról a könnyeket, majd vizezte be az arcom.
- Minden rendben lesz.- mondta. Elindult én pedig követtem. Mert lehet, hogy végtelenül szörnyen éreztem magam, de fontosabb volt, hogy meg tudjam mi történt. Mi történt? Mi történt? MI TÖRTÉNT??? Ez a kérdés kattogott az agyamban egyre jobban. A kocsiba beülve is csak ezen rágódtam. A fejemet az ablaküvegének hajtottam és csak néztem ahogy a hópelyhek előttem cikáznak. Az odavezetőút egy örökkévalóságnak hatott. Amikor az autó megállt egy másodperc alatt vágtam ki az ajtót és rohantam. Rohantam befele a kórházba mit sem törődve semmivel és senkivel. Egyszer csak nekiütköztem valamibe.
- Hohó kisasszony hova siet?- kérdezte az orvos.
- A nővérem.... látnom kell.- szólaltam meg és a hangom igencsak erőtlennek hangzott. 
- És hogy hívják a nővéred?- kérdezte, majd egy lapot hátrahajtott a jegyzetfüzetében. Valami nagyon dühített. Még pedig az a valami a rideg hangja volt. Rideg és érzéketlen. Nem értettem, hogy lehet ilyen amikor orvos. Én a nővéremet akarom látni.... MOST AZONNAL!!!!!!!!
- Lauren Cimorelli!- válaszolt helyettem anya.
- Ááá őt a sürgősségin kezeljük. Éppen műtik.- mondta a még mindig idegesítően érzelemmentes arcával. 
- És az merre található?- kérdezte nyugodtan anya. Az "orvos" csak odabökött egy folyosóra, de oda se nézett. Elindultunk arra. Apát láttam meg a várakozó részen. Odaszaladtam hozzá.
- Mi.... történt?- kérdeztem.
- Lauren mikor lecsúszott a pályán nekiment egy sziklának. Pár síelő vettem észre és ők szóltak. Lauren ájult volt már akkor is mikor rátaláltak. A mentősök azonnal értesítve lettek amint megtalálták. Több súlyos sérülése is van amit most műtenek. A doktor aki kezelésbe vette azt mondta, hogy a bal karja eltört, több bordája megrepedt és van pár kisebb zúzódás rajta.- avatott be minket. Igyekeztem nem teljesen kiborulni. 
- És azt mondták, hogy várjunk?- kérdezte anya.
- Igen.- bólintott apa. Mindenki leült egy székre én a lehető legtávolabb tőlük, mert szerettem volna egyedül lenni a gondolataimmal. Az ablaknál találtam a legjobb helyet. Már kezdett sötétedni... Én az ablak felé fordultam és kifelé bámultam miközben a párkányon könyököltem. Hogy nem halljam a zajokat zenét kezdtem hallgatni a telefonomon fülhallgatón keresztül. Most nem volt igazán csak lassú számokhoz kedvem. De természetesen amint lehunytam a szemem előtörtek a Laurennel közös emlékeim: 

Csak azt vettem észre, hogy ismét sírok. A szememet csukva tartottam. Egyszer csak elnyomott az álom............

**************************

- Dani! Dani!- ébresztgettek. Kinyitottam a szemem és azonnal tudtam, hol vagyok.
- Danielle, megyünk haza!- mondta anya.
- És Lauren?- kérdeztem. Anya elég sokáig habozott, de végül kimondta.
- Kómában.- ennek a szónak a hallatán szédelegni kezdtem, de megpróbáltam nem sírni. A hazafele vezető út egész gyorsan telt. Amint megértünk felrohantam a szobánkba. A MI szobánkba ami az enyém és Laurené. De most Lauren nincs itt. Későre járt és én belevetettem magam az ágyba ruhástul mindenestül. Csak a kabátot, sapkát és cipőt vettem le. A szobában korom sötét volt. A plafont bámultam és azon gondolkodtam mivel érdemelhettem ezt ki. A gondolatok csak úgy cikáztak, amkor egyszer csak belém nem ütött a felismerés....... 
- Én tettem. Az egész az én hibám.- suttogtam magam elé. Nem kellett volna cukkolnom, hogy ezt bárki megteheti, hagynom kellett volna... akkor nem csúszik le és ez az egész nem történik meg. A felismeréstől csak még jobban zokogtam. A végén annyira elvette az energiámat a zokogás, hogy a fáradtságtól elaludtam..................................................................................................................

26.) Telelés és....

Sziasztok! Tudom, hogy mér lassan két hónapja nem hoztam részt, de egyszerűen ez a május valami katasztrófa. Jön az év vége, meg ilyenek.... a de mindegy is ma nekiültem és befejeztem ezt a részt. Szóval így este fél 11-kor közzé is teszem.
 Lola 

Már eleve nagyon későn feküdtünk le. De az alvás se ment egy könnyen..... Az éjszaka közepén nyitott szemmel fekszek a vak sötétben amikor egyszer csak Dani megszólal:
- Pszt! Lau fent vagy?- kérdezte.
- Igen.- suttogtam vissza.
- Csak nekem tűnik úgy vagy tényleg bámul minket az a rénszarvas?- kérdezte. Hát igen az ágyunkkal szembe a falon egy kitömött rénszarvas fej van, ami éppenséggel olyan mintha nézne. Ez engem is idegesített, ezért nem tudtam elaludni.
- Akkor nem csak én vagyok ezzel így.- nevettem fel halkan.
- Várj van egy ötletem!- állt fel az ágyból. A kanapéról levett egy lepedőt.
- Mégis mit csinálsz?- kérdeztem tőle, de kis híja volt, hogy hangosan fel ne röhögjek. Dani odament a fejhez és letakarta vele. Majd mikor jött vissza hasra esett. A takarót a számhoz tapasztva próbáltam nem nevetni.
- Na akkor jó éjt!- feküdt le Dani mintha mi sem történt volna.
- Jó éjt!- suttogtam. Ezután a fáradtság úgy kiütött, hogy nem is emlékszem, hogy gondoltam-e valamit előtte.

**************************

Reggel arra keltem, hogy Dani keze az arcomba van. Mondjuk nekem meg a lábam volt a hasán. Egy pár percig gondolkodnom kellett, hogy rájöjjek most nem otthon vagyunk. Gyengéden lefejtettem a húgom kezét az arcomból, majd felültem az ágyon. Nagyot ásítottam mi közbe kinyújtóztam.Az ablakra néztem, ahol le volt húzva a redőny, de a redőny lyukain átsütött a nap. Óvatosan kikeltem az ágyból, hogy Dani fel ne ébredjen. Összeszedtem a ruháimat és kiindultam a fürdőbe, hogy rendbe szedjem magam. A ruhám egy farmerból, és egy pólóból állt amire rávettem egy kötött pulcsit. A hajam egyszerű copfba felgumiztam. Sminket nem tettem fel, hisz most ilyenkor minek? Mivel hidegebb volt, mint otthon ezért vastag zoknit vettem fel. Öltözés után visszavettem a mamuszomat, amit nagyon szeretek:

Becsoszogtam a szobánkba. A pizsamámat ledobtam az ágyra. Kicsit kancsin dobtam ezért Dani fején landolt, amitől persze felébredt.
- Mhmm...- nyögött.- Reggel van?
- Igen.- válaszoltam.
- Hány óra?
- Nem tudom. De nem akartalak felébreszteni. Csak rosszul dobtam.
- Akkor kancsi vagy.- mondta, miközben felült.
- Hééé... Én nem vagyok kancsi!!!- mondta felháborodva. Persze nem komolyan. Dani csak kiöltötte rám a nyelvét majd visszabugyolálta magát az ágyba.
- Na neeem! Most már nem fogsz visszaaludni!- mondtam, majd egy hirtelen mozdulattal lerántottam róla a takarót.
- Héé! Add vissza!- fogta meg a másik oldalát. Tartottunk egy kötélhúzást reggel kitudja hánykor... Nem, nem vagyunk normálisak. Egyszer csak Dani megunta és elengedte. Én meg persze pont akkor rántottam rajta egy nagyot szóval szépen hanyatt vágódtam a szőnyegen. Mire felálltam addigra Dani elment öltözni. Megnéztem mennyi az idő és reggel nyolcat mutatott. Kiszaladtam a folyosóra. A szoba folyosóin hatalmas ablakok vannak amik a tájra néznek. A nagy szaladásomban beleütköztem Lisába.
- Hova rohansz ennyire?- kérdezi.
- Fogalmam sincs.- ráztam meg a vállam. Lisa fordított rajtam 180°-ot.
- Inkább fuss vissza...- majd meglökött én meg tettem amit mondott. 

*****************************

Az egész napot kint töltöttük. Nagyon sokszor estem el a hóba. Legtöbbször azért mert a kedves testvéreim ellöktek. Kipróbáltam a síelést ami nem igazán ment. Így inkább átváltottam snowboardra. Na ez már sokkal jobban feküdt. Alex-szel még versenyeztem is. Ő nyert. De visszavágót kértem ahol.... szintén gyorsabb volt.
Ezután a nap után teljesen kimerülten és átfagyva tértünk vissza a hotelbe. Átöltöztem egy kényelmes ruhába majd lementem és kértem egy forrócsokit a büfébe. Németül kértem... Tudom, hogy beszélnek angolul is a turisták miatt de kipróbáltam mire megyek a tudásommal. És sikerült!!! Nagyon büszke vagyok magamra. :D A forrócsokimmal leültem az egyik fotelbe a halban. Volt egy tévé is de nem értettem belőle semmit így csak bámultam magam elé. Nemsokára megjelent Amy csak ő kakaót ivott. Átbeszéltük a mai napot. Ő csak síelt, mert félt snowboarozni. Mikor ezt mind megbeszéltük menni kellett vacsizni. Nagyon finom volt. A nevét nem tudom  kajának, de fini volt. Azt tudom, hogy desszertnek Sacher-torta volt. Ezután elmentünk aludni. Hát mondhatom senkinek se kellett altató.....

*Másnap:*

Hát ha úgy vesszük a mi napot se kezdtük másképp, csak most kevesebbet voltunk ki. A nap második részét a fürdő részén töltöttük. Nagyon jó volt. Természetesen csináltam képeket:

A selfiek most sem maradhatnak ki. :) Nagyon jól éreztük magunkat, kicsit lazítottunk. A fürdés után elmentünk egy kicsit vásárolni a városba. Vettem német csokoládét. Ami nagyon finom. Vettünk még egy pár ruhát. Vagyis a lányok. Én nem igazán, mert természetesen nem vittem annyi pénzt. A vacsora előtt fél órával értünk haza. Majd amikor megvacsoráztunk mindenki megfürdött és pizsibe elmentünk anyuék szobájába és társasjátékoztunk. Volt Activity, Monopoly meg kártyáztunk is. Úgy éjfélkor anyuék elhajtottak minket mondván pihenni szeretnének. Így mindenki a saját szobájába vonult vissza. Mi még Danivel beszélgettünk, de a végén Dani belealudt a mondatba így eldöntöttem gyengéden majd én is elaludtam......

*A telelés 6. napján:*

Már jó ideje tart a telelés így már tisztára otthon érzem magam. A mai napra nem terveztünk semmi extrát így sokáig lustálkodhattunk Danivel. A laptopomon Spongyabobot néztünk és röhögtünk. Mikor ezt meguntuk csináltunk egy twitcamet. És az a fura, hogy reggel 10-kor mindenki fen volt a neten. Bár ki tudja hány óra lehetett nálunk. Az elektronikus gépeink átálltak erre az időre így nem tudom... A videót fél órán át csináltuk majd elköszöntünk. Nagy nehezen kikászálódtunk az ágyból és felöltöztünk. A reggeliről már rég lekéstünk de volt dugi kajánk. :) Abból falatoztunk amikor bejött anya. Gyors a hátunk mögé rejtettük a csemegét.
- Szia Anya!- mondtuk gyanúsan egyszerre Danivel.
- Sziasztok lányok! Csak azt akartam megkérdezni, hogy nem vagytok-e éhesek, mert nem voltatok a reggelinél... De látom nem vagytok azok.- mosolygott. Mi úgy vettük elő a kaját ahogy egy tolvaj előadja a szerzeményét a rendőrnek.
- Jó lebuktunk!- mondtam. Anya nevetve kiment, de visszafordult.
- Ja és lányok 2-re megyünk a pályára.- és azzal el is tűnt. 
Addig nem igazán tudtunk mit csinálni. Csak az ebéd volt konkrét program. Én átmentem Kath-ékhez. Ott voltam egészen fél kettőig, akkor viszont elmentem sícuccba öltözni. 
Kettőre mindenki ott volt a pályán. Mivel már kibéreltük erre a 10 napra a snowboardokat és síléceket ezért mindenki vitte maga. Danivel sorra jártuk a pályákat amikor egyszer csak Mike-ékba futottunk.
- Sziasztok!- köszöntünk.
- Helló!
- Mit néztek annyira?- kérdeztem.
- A pályát.- válaszolta Alex, mintha ez természetes lenne.
- Miért? Mi olyan különös benne?- kérdezte Dani.
- Az a neve pályának, hogy Halál.- mondta Mike.
- Van a pályáknak neve?- kérdeztem. Nem igazán néztem a táblákat, mert tudtam, hogy úgy sem értem annyira. 
- Igen van Lau.- mondta Dani.- Így lehet ráijeszteni a látogatókra.
- Hogy?- néztem rá.
- Legtöbbször ezek a nevek nagyon, de nagyon nagy túlzások.- magyarázta Mike.
- Nem csúszol egyet?- kérdezte Alex.
- Hát nem is tudom...- kezdtem.
- Jaj ne legyél már ennyire betoji. Ezt még egy 5 éves is megcsinálná.- mondta Dani.
- Hát ja.- mondta Alex.
- Nem hiszem, hogy jó ötlet.
- Hidd el buli lesz.- győzködött Mike.
- Na jó.- adtam be a derekam. Még egy utolsó pillantást vetettem a pályára majd a deszkára állva elindultam. A szél fújta az arcomba a havat. Egy ideig nagyon könnyen ment. Már-már én is kezdtem elhinni amit mondtak Daniék. Aztán egyszer csak láttam egy sziklát és aztán fájdalmat éreztem a fejembe és, hogy forgok. Majd sötétség.......................

***************

A szememet próbáltam kinyitni. Nagy nehezen sikerült, de úgy éreztem mintha egy mázsa lenne a szemhéjam. Nem éreztem fájdalmat. Egyszer csak az éreztem, hogy valami folyik a fejemen hátul. Hátra nyúltam és a fejemen valami meleg és ragacsosat éreztem. Majd nagyon hamar elsötétült minden...........................................

Születésnap!!!!!! :D:D:D

Sziasztok! Hát elérkezett.... Most egy éves a blogom.... Most írni fogok egy kisebb regényt (lehet), szóval kezdjük.....
Elmondom, hogy amikor elkezdtem a blogot eszembe se jutott azon gondolkodni, hogy lesznek kommentelőim. Vagy az, hogy lesz 1 feliratkozóm ( az illető tudja, hogy róla van szó remélem :D) 
Nagyon szeretném megköszönni, hogy olvassátok a blogom, és remélem még fogjátok is. 
Most akkor jöjjön a vlog!
Egy kis előbeszéd ehhez:
Ha oldalra lesz döntve a képernyő azt nagyon sajnálom. És nem a legjobb felbontás azt is sajnálom. De remélem azért kielégítette az igényeiteket.

A videóhoz még az lenne a hozzáfűznivalóm, hogy eredetileg símaszkban torzított hanggal akartam végigcsinálni xD De aztán mégsem. Remélem mindenki választ kapott a kérdéseire. Vagy ha nem akor a következő ilyen eseményig gyűjtögessétek.
Egyik kedvenc képem xD

És még így búcsúzóul belinkelem nektek az új zene kedvencem: :D
https://www.youtube.com/watch?v=MKfzMOC19Fc

Na most már tényleg sziasztok! Még egyszer Boldog Születésnapot a blognak! ;)

Húsvét!

Sziasztok! Boldog Nyuszit mindenkinek! A lányoknak sok locsolót. Vagy éppen keveset ha nem szeretik a húsvétot. Remélem mindenki degeszre eszi magát finomságokból. :P:P:P
Az én bátyám már reggel meglocsolt egy csodálatos vers kíséretében. A csodálatost nem úgy értem, hogy olyan szép... 

  /)/)
 (°.°)
(")(")

Ezt a lányok tették ki a facebook oldalukra! :):):)

4000 oldalmegjelenítés!!!!!!!!!!!!

Sziasztok! Amíg én eltűntem sikerült összehozni a 4000 oldalmegjelenítést. Én ennek kimondhatatlanul örülök. Mert meg sem érdemlem. Hisz egy jó ideje ne volt új rész. Nem tudom, hogy most mennyire lesz jó az ajándékom de az van, hogy szinte kifogytam az ötletekből. Vagy ami van azt majd a szülinapra tartogatom. Úgy bizony. Mivel pont egy hónap múlva 1 éves lesz a blog. Igazából arra sem tudom, hogy mi legyen. Ha van ötletetek akkor azt várom kommentben. ;););) Na most pár képpel és videóval szeretném megköszönni azt, hogy olvassátok a blogom. :):):)
Lola

Ez saját szerkesztésű

Ezt a neten találtam :)

A Cimorelli első klipje ha úgy vesszük. De nagyon régi és a VEVO csatornájukon nincs is fent:

A One Direction legújabb klipje: 

És még itt lenne egy gif a fiúkról:

Na hát most csak ennyi. De megígérem, hogy most nem kell egy hónapot várni az új résszel. :):):)

25.) Zayn szülinapja = Indulás telelni!!!!

Sziasztok! Több mint egy hónap után hoztam egy új részt. Nagyon sajnálom a csúszást, de próbálok átlagosan mindig írni a hétvége során. Most pont kapóra jött a tavaszi szünet. :D:D:D Remélem ezt a részt is elolvassátok.  részhez annyi hozzáfűzni valóm lenne, hogy szerintem elég sok minden történik benne. Jó olvasást!
Lola

Az új évben nagyon sok feladat várt ránk. És még vár is. Elsőnek is elkészítettük az év első feldolgozását. Ami nem más mint a Demi Lovato- Let It Go című száma a Jégvarázs meséhez.A forgatás alatt persze mentek a hülyülések. :):):) (https://www.facebook.com/photo.php?v=10150342395154982&set=vb.32752049981&type=2&theater)
Volt olyan, hogy elfelejtettem a szövegemet mivel Lisa elkezdett mély hangon énekelni. És volt olyan, hogy Christina beszámolt, hogy ,,1...2...3...." és aztán ő elkezdett egy teljesen más számot énekelni. Szóval voltak ilyen vicces dolgok is. De végül sikerült egy normális videót összehozni a rajongók számára.

Aztán még itt volt a reklám felkérés a Subway-től. 5 napon át tartott a forgatás. Nagyon élveztük, főleg, hogy ingyen volt a kaja. :3:3:3 A dalt nagyon egyszerűen megtanultuk, mivel rövid és fülbemászó. Olyan amilyennek egy reklámdalnak kell lennie. Kicsit kellett színészkedni is. De csak annyit amennyit minden ember tud. De hoztuk a formánkat és még a reklámban is látszik, hogy nem vagyunk sznobok. És mivel már eleget beszéltem a reklámról nézzétek meg:

Miután áttekintettem ezeket a teljesség igénye nélkül ismertetem a jelent. Jelenleg itt ülök és pakolok a telelésünkre. (nyaralás, de mivel télen megyünk ezért telelés) A cuccaim nagy részét már összepakoltam. De pár dolog még hiányzik. Még nem tettem bele a sídzsekimet és egyéb síruháimat. Ezeket a napokban szereztük be. A sílécet ott fogjuk bérelni. Már amúgy váltottunk át eurót mindenkinek, hogy ne mindig anyuékat zargassuk ha kell valami. :D:D:D A holnapi nap úgy fog zajlani, hogy hajnalban kelünk, hogy elérjük a reggeli gépet (nem magángéppel megyünk) Angliába. Igen Angliába. Mivel holnap lesz Zayn születésnapja és meg akarjuk lepni. Miután felköszöntöttük elindulunk az Alpokba. Ami Németországban van. Természetes megint repülővel. Ott pedig mivel a számításaink szerint este fele érkezünk meg, bejelentkezünk és szobafoglalás után alszunk egy jót. És majd csak másnaptól fogják számítani, hogy ott vagyunk így egész 10 napunk lesz. :):):) Ezt a családunk közösen ötölte ki..........................
Már mindent összepakoltam. A készülékeket feltöltöttem és kikapcsolva elpakoltam. Most is pakoltam egy kis táskába a szükséges dolgokat. A mai nap este 7-kor aludtam el, hisz holnap hajnali 3-kor kell kelni..............

*Másnap:*

Hajnalban kómásan keltem fel. Felöltöztem, majd a cuccaimat elkezdtem lehordani. A cipekedés után anya elém tette egy tál gabonapelyhet reggeliképpen. Hamar bekanalaztam az izgatottság miatt. Majd leültem a kanapéra és vártam. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy rögtön induljunk. Mutatom a kis családunkat:

*Pár óra múlva a repülőn:*

Az érzés amikor, mindenki alszik körülötted és te csak te nem. Mert az öcséd álmában rugdossa az ülésed a bátyád meg melletted horkol... Igen ez az én utam a repülőn. Ki hinné, hogy Joey ennyire szeret focizni? De mindegy is... A helyzet jelentés meg volt. Én hála istennek az ablak mellett ülök, így sokkal jobban el tudom viselni az utat. Mondjuk a stewardess-ek már elég mérgesen méregetnek. Mivel ez nem egy magánrepülő ezért nem tudok laptopozni se telefonozni. És még 2 óra múlva fog leszállni a gép szóval elfoglalom magam valahogy. Elővettem egy papírt, egy ceruzát és elkezdtem dalszöveget írni. Nem azt a komoly mondanivaló dalt, hanem azt a gyerekeknek íródott fülbemászós, értetlen szövegű dalt. Amikor nem jutott valami jó folytatás az eszembe kopogtattam a papíron..........

******************

És kész. Megírtam egy "értelmes" szövegű dalocskát. Ahhoz képest, hogy ilyen semmit mondó sokat vesződtem vele. Amikor kész voltam, pont mondták, hogy be kell magunkat kötni. És már a család is fent volt. A papírt összehajtottam és a tollal együtt betettem a zsebembe.
A repülőtéren nehéz volt nem eltévedni. De volt egy támaszpontunk: Perrie.
- Sziaaaa!- köszöntem.
- Sziasztok!- köszönt Perrie is. (Tegezheti anyuékat.)
- Mindenki itt van?- kérdezte anya.
- Aki nem az jelentkezzen!- mondta Nick.
- Hehehe!- mondta apa.
- Akkor csak egy kis ideig tudtok itt lenni?- kérdezte Perrie anyuéktól.
- Igen.- válaszolt apa.
- Aztán megyünk telelni!- kiáltotta Joey. Mondjuk nem hallatszott a nyüzsgés miatt ami körülöttünk volt...
Taxit fogtunk. Jobban mondva taxikat. Így a következő felállásban mentünk. Perrie - mivel kocsival érkezett - elvitte Nick-et, Joey-t, Christian-t és Dani-t. Az első taxiban volt: Anya, Apa, Mike és Alex. A második taxiban volt: Katherine, Amy, Christina és Lisa. És ugyebár marad a kérdés, hogy én, hogy fogok oda eljutni...
- Nem messze van Zayn londoni lakása, szóval amikor Daniéket leteszem ott akkor gyorsan visszajövök Laurenért.- ajánlotta Perrie. Amibe anyuék nem egyeztek bele mivel 18 éven aluli vagyok. Ezért Christina maradt itt én pedig mentem taxival. Az út gyorsan eltelt. Amikor odaértünk akkor már ott voltak anyuék és Daniék is. Már csak Christina-ra és Perrie-re vártunk... Nem kellett sokat mivel Perrie gyorsan vezet.
- Akkor..- zárta be a kocsi ajtaját Perrie. - Zayn kábé negyed óra múlva hazaér. Szóval menjünk.
Követtük Perrie-t a házba. Belépve szembe találtuk magunkat Zayn családjával.
- Megjöttünk!- mondta Perrie. Odabent bemutatkoztunk. Nagyon kedves családja van. :)
Megmutatták, hogy milyen tortája lesz. Nos hát... szerintem nagyon jól néz ki.

Mi ilyen meglepetés szerűnek számítunk majd. Meg mi már a buli előtt elmegyünk. Az ajándék olyasmi mi, mint amit Louis-nak adtunk.
- Már a kocsiban van.- mondta Perrie miután letette a telefont. Nekünk a konyhába kellett menni.....
Egyszer csak nyitódott az ajtó. Hallottam, ahogy Perrie köszön neki.
- Van egy meglepetésünk a számodra.- mondta Perrie. Mikor belépett  konyhába megpillantott minket és láttam ahogy meglepődik.
- BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!- kiáltottuk.
- Köszönöm! De hát.. hogyhogy?- kérdezte.
- Erre jártunk és beugrottunk.- mondta Lisa.
- Értem.-válaszolt.
- Ezt tőlünk kapott.- lépett elő Joey és odaadta az ajándékot. Amikor kibontotta nagyon örült. Mindenkit megölelt. Egy kicsit tudtunk csak beszélgetni. Megmagyaráztuk, hogy igazából a szülinapja miatt jöttünk ide és, hogy innen megyünk is majd.
- Gyerekek indulnunk kell!- mondta apa.
- Máris mentek?- kérdezte Zayn.
- Igen. El kell érnünk a gépet.- mondtam.
Hamar elköszöntünk, majd vissza is mentünk a reptérre. Ott rögtön szállhattunk fel a gépre.

*********************

A repülőút már nem volt olyan hosszú, mint Sacramentoból Londonig. Amikor leszálltunk Ausztriába ott várt minket egy minibusz ami elvisz minket a szálláshelyre. Nagyon izgultam, hogy milyen helyen leszünk. De amikor megérkeztünk nagyon meglepődtem. Egy csodaszép helyen voltunk. Már a kocsiban fel kellett vennünk a télikabátot mivel elég hideg volt. Nassfeld-Hermagor síparadicsomban voltunk. A szállásunk kívülről:

Mikor kivettük az utolsó csomagot is elindultunk befele. Hála istennek nem kellett sokat fagyoskodni kint mert közel álltunk meg a bejárathoz. Amikor beléptünk megcsapott a meleg levegő. Anyuék bejelentkeztek, én addig szétnéztem. Elég sok ember volt sícuccba. Volt olyan is aki forrócsokit ivott. 
- Na jó akkor...- kezdte anya kizökkentve engem az ámulásból. - A legfelső emeleten vannak a szobáink. 3 két személyes, 1 négy személyes és 1 darab három személyes. 
- Stip-stop a három személyes!- mondta Joey.
- Én leszek Alex-el egy szobába. vállalkozott Mike.
- Akkor ugyebár anyu és apu egy szobába. És akkor marad a négy és egy 2 személyes.- logikázott Amy.
- Akkor szerintem Lauren és Dani legyen a két személyesben. Mi pedig leszünk a négyesbe.- mondta Christina.- Az úgy jó lesz?
- Nekem jó.- mondta Kath.
- Nekem is.- mondta Amy és Lisa.
- És nekünk.- mondta Dani.
- Rendben akkor menjünk nézzük meg a szobákat.- adta ki az utasítást apa. Ezek után mint felindultunk. Mindenki vitte a saját bőröndjét. Én mondjuk mindig lemaradtam és ezért Mike is mivel ő segített, hogy ne akadjak meg. Mikor fel ért mindenki anyuék megmutatták a szobákat. Ugyebár a két személyesből több volt ezért ott választhattunk. Mi Danivel azt kaptuk amelyikről szerintem a legszebb a kilátás. Bár a szoba is nagyon szép volt. A padló sötétbarna volt és tök fényes. Rajta csodaszép mintás szőnyegekkel. A fal összhangban volt a padlóval és narancs volt. A falról festmények lógtak amik állatokat vagy tájat ábrázoltak. A szekrények szerintem fenyőből voltak, bár nem értek hozzá így csak tippelek. A bútorok mind illettek a szobához. Az ágy egy kétszemélyes volt. Volt egy tévé is amin megnéztük és csak német csatornákat lehetett fogni. Mondjuk nem kell rajta csodálkozni hisz egy olyan országban voltunk ahol németül beszélnek. Összességében az egész szoba mesébe illő volt. 
- Aztaa!- bámult Dani.
- Ja szerintem is.- mondtam. 
- Na kipakolunk?- kérdezte.
- Ahan.
A nagy kipakolásban egyszer csak csöngettek.
- Ki az?- kiáltottam ki.
- A legrosszabb rémálmod.- jött be Lisa és lekapcsolta a villanyt, így alig láttunk valamit. A hirtelen sötétségtől elkezdtünk sikítani. Ami végül röhögésbe ment át mert Lisa elkezdett csikizni. 
- Lányok!- kapcsolta fel a villanyt apa.
- Igen apa?- néztem föl.
- Mit csináltok?- kérdezte rosszallóan.
- Miiii??? Semmmmmmit.- válaszoltunk mind 3-an egyszerre.
- Jó akkor gyertek vacsorázni!- mondta majd kiment.
- Lisaaaa! Gonosz vagy!- jelentette ki Dani. Ezzel el is indultunk kajálni. Az üdülő biztosította a kaját. Egy hatalmas svédasztal volt. Azt vehettük amit akartunk. És voltak asztalok ahova leülhettünk. A kaja isteni volt. Én desszertnek Sacher tortát ettem. :P:P:P Nagyon finom volt.............
Amyék szobájában voltunk és társasoztunk. Csak Kath nem ő laptopozott. Anyuék elmentek valahova. Mike-ék filmet néztek a szobájukban. Nick-ék pedig videó játékoztak.
- Videóhívást kaptunk.- mondta Kath.- A fiúktól.
Leültünk mellé a kanapéra és néztük ahogy rámegy az elfogadra. 
- Sziasztok!- köszöntek bele vigyorogva mint egy hülye.
- Helló!- köszöntem.- Nem buliztok?- kérdeztem
- Dehogynem. Csak éppen....- kereste a szavakat Harry. Volt egy sejtésem miszerint ittak egy kicsit.
- Sajnálom. Nincsenek maguknál.- szabadkozott Niall.
- Miért te igen?- kérdezte Lisa.
- Én teljesen tiszta vagyok. - mondta.
- Bizonyítsd!- szólt Amy.
- Most nincs nálam egy szonda, hogy bizonyítsam. De nézd meg, hogy amíg ezek dülöngélnek addig én nem. 
- Ott a pont.- mondta Dani.
- Hol is vagytok most?- kérdezte Niall.
- Ausztriábaaaa.- mondtam. Ez a videócsetelés inkább csak abból állt, hogy Niall-el beszélgettünk. A fiúk közül Louis bealudt. A többi meg elment táncolni. Aztán Niall-től elköszöntünk, hogy ő is bulizhasson....

**************

Úgy éjfél körül visszamentünk a saját szobánkba. Míg Dani fürdött lefotóztam a tájat az erkélyről. Aztán én is megfürödtem majd el is aludtunk.

DÍJ!!!!!!!!! :):):):)

Sziasztok! Újra itt vagyok. Sajnos még most sem résszel de már folyamatban van az írása és hamarosan fent lesz. De azért csak nem hülyeségből írok hanem mert van egy nagy hírem..................................... *dobpergés* DÍJAT KAPOTT A BLOG!!!!!! Ezt az egészet Mrs. Gombóc Artúr -nak köszönhetem. A blogját belinkeltem, de megtalálhatjátok mér az Amiket én is olvasok és ajánlok menüpontban. No hát akkor lássuk is.

Szabályok:

- Tedd ki, hogy kitől van a díj! (pipa)

- Írj magadról 11 dolgot!

- Válaszolj 11 kérdésre!

- Küldd tovább 11 embernek!

 11 dolog magamról:

1. A legfontosabb, hogy I-MÁ-DOM A CSO-KIT!!!!!

2. Holnap utazok Bécsbe :):):)

3. Nem sokára sütiszörnyesre festem a körmöm

4. Kedvenc országaim: Kína, Franciaország, Németország, Japán, Anglia, Írország, India, Hollandia... ja és Magyarország.

5. Hobbijaim: kung fuzok, gitározok, rajzolok és szeretek görkorizni is

6. Igaz könyvmoly vagyok :)

7. Nem szeretem, ha kényesnek hisznek.

8. Barna szemem és barna hajam van.

9. Utálom a focit! (egyéni vélemény)

10. Német nyelvet tanulok

11. Szeretek hülyéskedni, így mindig mosolygok. :D:D:D

Kérdések:

1. Ha egy, bármilyen nyelven beszélhetnél, melyik lenne az?

Kínai vagy Japán

2. Hol élnél a világon legszívesebben? (csak egy!)

Kína

3. Milyen NEM háziállatot tartanál?

Na jó ezt a kérdést nem tudtam jól értelmezni szerintem. Én úgy értelmeztem, hogy milyen vadállatot tartanék. Ha ez a kérdés akkor a válasz: tigris vagy valamilyen vadmacska

( Ha rosszul értelmeztem a kérdést írjatok és akkor átjavítom)

4. Melyik íróval találkoznál a legszívesebben?

Leiner Laura (kedvenc íróm)

5. Kinek a bőrébe bújnál 2 óra erejéig?
Lauren Cimorelli (bár a blogban ezt már, ha úgy vesszük megtettem)

6. Milyen állat lennél egy napig, úgy hogy senki se tudja, hogy te vagy az?

Kutya. Kíváncsi vagyok milyen lehet ha nem izzadsz.

7. Melyik filmben/sorozatban élnél legszívesebben?

Varázslók a Waverly placeről. A filmben pedig Monte Carlo.

8. Ha írhatnál egy könyvet, és ki is adnák, milyen stílusú lenne?

Fantasy egyben ifjúsági.

9. Gyerekeid (egy fiú és egy lány) neve?

Lány: Aida (de még gondolkozok a Gerdán és az Alettán)

Fiú: Bence

10. Hogy néz ki az ideális szobád?

Padlás szoba. A falak halványlilák és teli vannak poszterrel. Az ágyamon ilyen a ágyneműhuzat:

Nagy íróasztal. Sok könyvespolc. Hifi berendezés (I♥Music) Van benne babzsákfotel. És a szőnyeg pedig fekete.
11. És végül ha 10 percig együtt volnánk bezárva egy liftbe, mit mondanál, tennél? 

Megbizonyosodnék arról, hogy tényleg te vagy az. Megmondanám, hogy szuper a blogod. És aztán beszélgetnék veled.

Kérdéseim:

1. Mi a kedvenc színed?

2. Hány emberben bízol meg igazán?

3. Ha egyedül maradnál egy üveg nutellával mit csinálnál?

4. Milyen nyelven tudsz/tanulsz?

5. Mit sportolsz?

6. Olvasol-e más blogod?

7. Jártál már külföldön?

8. Mennyi ideig tudod visszatartani a lélegzeted?

9. Melyik a kedvenc filmed/sorozatod?

10. Ha rajtad múlna melyik sztár lenne az osztálytársad? (kortól függetlenül)

11. Szereted a misztikus dolgokat?

Akiknek tovább küldöm:

(Lehet, hogy nem tudom 11 embernek tovább küldeni, sajnálom nem olvasok annyi aktív blogot.)

Lucy Perroni 

Gy_Anna

Lilla Tarnai

Dominika Elek

És amúgy vissza lehet küldeni annak akitől kaptam? Mert ha lehet akkor ő is. Hisz ő a kedvenc bloggerinám. :D:D:D

Na ennyi lett volna sajnálom, hogy nem tudtam 11 embernek tovább küldeni de ha kapok még díjat akkor nekilátok blogokat nézni. :):):)